Mottó

Mondd, szereted az állatokat,
s figyeled őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek?

(Rónay György)



2013. december 31., kedd

Best of 2013.

Itt az év vége, a nagy összegzések ideje. Bár alapvetően nem szeretem az ilyenkor megszokott, gyakran erőltetettnek tűnő összefoglalásokat vagy fogadalmakat, de néhány gondolat erejéig mégis kitérek erre az évemre.

Sok minden történt velem, de ami a fotózást illeti azt kell mondjam, hogy felemás évet zárok. Sajnos az első félév gyakorlatilag "kattintgatás" nélkül telt, ezután viszont igyekeztem bepótolni a lemaradást, és amikor csak tehettem, mentem és mentem, gyűjtöttem az új képeket, élményeket, amikkel kis tollas barátaim megajándékoztak. Néhány alkalommal új vendégekkel is találkoztam, hogy csak a legnagyobbat, az őzet említsem, mi több új madár fajokat is lencsevégre kaptam...
Összességében nem vagyok elégedetlen, sok szép pillanatot töltöttem a természetben, új fotós barátokat, ismeretségeket szereztem. 

Remélem a jövő év új élményekkel, új madár és állat fajokkal ajándékoz meg, és bízom benne, hogy új terepekre is eljutok majd, amire úgy tűnik komoly esélyem van... Emellett remélem, hogy a karrier terén is előrelépés következik, és a családi élet is boldog, békés, kiegyensúlyozott lesz, ezek mellé már csak a legfontosabb, az egészség kell, és akkor tényleg tökéletes lesz a 2014. év.

De addig is kedves Barátok, Olvasók, íme egy kis összefoglaló a 2013-as évről. 


A képet szándékosan nem kicsinyítettem le, teljes méretben letölthető, így akár háttérképként is használható, töltsétek le minél többen.

Ebben a hónapban, nem választok külön hónap képét, legyen ez a montázs a decemberi legjobb is egyúttal...

Köszönöm, ha olvasol!!

2013. december 14., szombat

A főpróba, avagy zöldike a láthatáron

A les átköltöztetése után eljött az etetés és természetesen a főpróba ideje...

A napokban az interneten belefutottam a Mályi Természetvédelmi Egyesület tájékoztató plakátjába, és bár terveztem egy sajátot, annyira meg tetszett, hogy úgy gondoltam ennél jobb nem kell, hiszen rajta van minden, és rendkívül igényes. 
Így hát közzéteszem ezt a kis plakátot a blogomban is, jusson el a tájékoztatás minél több madárbarát emberhez, hiszen az etetést is felelősségteljesen kell végezni, néha sajnos jó szándékkal is komoly károkat okozhatunk, ha nem vigyázunk...
forrás:
Mályi Természetvédelmi Egyesület

Na de vissza a leshez, eljött tehát a főpróba ideje, nagy izgalommal indultunk el Petivel, kis tereprendezés után lássuk mi lesz. Az előjelek biztatóak voltak, hiszen fogyogatott a korábban kitett fekete napraforgó, és a cinkegolyók is sérültek voltak.

Beültünk a lesbe és alig kellett várni megjelentek a madarak. Jöttek a széncinkék, az erdei pintyek, és végre a vörösbegy és a zöldike is elérhető közelségbe került. Utóbbi kettő közül a zöldike percekre felült a beszálló ágra, teljesítve ezzel egy régi vágyamat.





Nagyon régóta hajkurászom... Furcsa, mert viszonylag "közönséges" madár, de mégsem futottunk össze az elmúlt években. Az erdei itatóm környékén még csak nem is láttam soha. Szóval új fajjal bővült a gyűjteményem, nagyon örülök neki. 

Remélem következő alkalommal a vörösbegy is meg lesz, mert ő róla szintén nincs még képem, pedig az egyik nagy kedvencem...

Folytatása következik, köszönöm, ha olvasol!